Békanyál. Felvonták a nemzeti zászlót, lobogva köszönti szabadságunk 63. évfordulóját. Bennem mégis a vég kezdete, Nagy Imrének a szovjet invázió megindulásakor mondott drámai beszéde jut eszembe.
„Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.” Két napja, az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén nem dübörögtek a tankok, de a parlamentben már ott voltak az 56-os Szovjetuniót idéző Európai Egyesült Államok katonái azzal a szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. A lyukas zoknis Hadházy undorító plakátjaival, a már gyurcsányistává lett Jobbik elnöki székébe vágyó Jakab aljas jobbágyozásával, a sajtószabadságra éles lőszerrel tüzelő gyűlöletboszorkánnyal, Szabó Tímeával. „Csapataink harcban állnak” – mondta Nagy Imre. Orbán Viktor meg ezt: „Magyarországon szabad magyarok élnek és nem tűrjük el, hogy jobbágynak nevezzék őket. (…) Kereszténységből és erkölcsi kioktatásból kisnyilasoktól ilyeneket nem fogadunk el. (…) Nevetséges a XXI. században a szabad sajtót hiányolni, miközben a szociális média mindenkinek elérhető.” Érezzük: a kormány a helyén van. Csapatainknak pedig folyamatosan harcban kell állniuk. Ezt üzeni október 23.
Fotó: Mandiner
