Békanyál. „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide” – szólt Poeltenberg Ernő, a 170 éve kivégzett aradi vértanuk egyikének utolsó mondata.
Szörnyűséges lenne, ha Magyarország legújabb szabadságharca is erre a sorsra jutna. Pedig ma sem vagyunk híján bosszúszomjas politikusi magatartásnak. Elég az Európai Parlament újonnan megválasztott ellenzéki képviselőinek hazánk elleni nyílt áskálódására gondolni. Elég emlékezni Gyurcsányné Dobrev Klárára, aki botrányos daccal mondja bele az élő tévéműsor kamerájába, hogy ő bizony nem támogatná azt a javaslatot, hogy térítsék meg hazánk kerítésépítési költségeinek egy részét, még ha abból a pénzből a magyarokra költhetne a kormány, akkor se. Nem szólva a Trócsányi László jogászprofesszor biztosi kinevezése elleni politikai lincselésben való aktív posztkommunista közreműködésről, Dobrev mellett a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna főszereplésével. De említhetem Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt minapi brüsszeli utazását is, aki Magyarország legnagyobb uniós ellenségével, a Soros- és migránspárti Franz Timmermanssal parolázott abban a reményben, hogy az Európai Bizottság majd külön pályázati lehetőségeket kínál azon városoknak, amelyek hajlandók illegális migránsokat befogadni. Mi ez, ha nem dühös bosszúforralás a magyarok és szabadságuk ellen? Az aradi vértanuk jussanak eszünkbe október 13-án is!
Fotó: XXI. Század Intézet